Elkészült a magyaros szecesszió egyik fő műve, a marosvásárhelyi Kultúrpalota felújítása

Az épület százharmincegy év után ismét elérte régi fényét. Csütörtökön ünnepélyesen átadták a felújított marosvásárhelyi Kultúrpalotát: a négy évig tartó renoválási és restaurálási munkálatok révén Erdély egyik legfontosabb műemléképülete teljesen megújult – értesít az MTI.

A szecessziós palota megújult tükörterme adott otthont a kétnyelvű, román és magyar nyelvű átadási ünnepségnek. Péter Ferenc (RMDSZ), a Maros megyei közgyűlés elnöke kiemelte a felújítás jelentőségét, felidézte a projekt kezdetét, a nehézségeket, valamint a műemléki státusszal járó kihívásokat. Hozzátette: a Kultúrpalota olyan tökéletes, ahogy azt Bernády György polgármester több mint száz évvel ezelőtt megálmodta, és a mi feladatunk, hogy vigyázzunk rá, miközben a mai kor igényei szerint végezzük a szükséges beavatkozásokat. Az épület kiállítóterei is hamarosan elkészülnek, így a palota teljes mértékben használható lesz.

Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója beszédében kiemelte, hogy a palota már 111 éve szolgál művelődési célokat, és valószínűleg legutóbb felavatásakor volt olyan szép, mint most. Marosvásárhely „márkajegye” szépségét a bécsi újságok is dicsérték, míg a művészettörténészek a közép-európai szecesszió kiemelkedő alkotásának tartják az épületet. Ötvös szerint a Kultúrpalota nemcsak egy építészeti remekmű, hanem egy intézményegyüttes is, hiszen továbbra is működik benne múzeum, könyvtár és filharmónia.

Az épület felújítása a Regionális Operatív Program keretében valósult meg, a beruházás összértéke 10,9 millió lej (834 millió forint), ebből mintegy 6 millió lej (459 millió forint) uniós támogatás volt. A felújítási szerződést 2017-ben írták alá, a munkálatok 2019-ben kezdődtek el, de késések miatt a megyei közgyűlés másik kivitelezőt bízott meg. Az elmúlt években renoválták az épület főhomlokzatait, külső nyílászáróit, a főbejárat villamos berendezéseit, valamint a könyvtár udvarának kerítését. A tetőt is felújították, a sérült elemeket a pécsi Zsolnay-gyár által gyártott, az eredetivel megegyező kerámiaelemekkel pótolták. Restaurálták a homlokzati fém díszítőelemeket, a kőelemeket és mozaikokat is. A tükörterem belső burkolatát, falait, oszlopait, mennyezetét, vászonképeit, lámpáit, lambériáját és parkettáját is felújították. Emellett a könyvtár lépcsőházában és a koncertteremben is végeztek javításokat, utóbbiban az orgonát is megjavították.

A Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1911 és 1913 között épült háromemeletes palota homlokzatát Körösfői-Kriesch Aladár „A magyar kultúra apoteózisa” című mozaikja díszíti. A bejárati ajtók fölötti bronzreliefek Liszt Ferencet, Szent Erzsébet legendáját, Bolyai Jánost és Bolyai Farkast, Aranka György írót, az első Nyelvművelő Társaság megalapítását, valamint Erkel Ferenc „Bánk bán” című operájának egy jelenetét ábrázolják.

Az épületben hangversenyterem, kiállítóterek és több reprezentatív terem található, köztük a legszebb a tükörterem, amelyet tizenkét, a székely mondavilág és népballadák jellegzetes motívumait bemutató üvegablak díszít.